Várjuk minden nap Pécs legújabb hírportálján! Rovatainkban megtalálja a város, az ország, és a nagyvilág híreit!

Mi lesz most a devizahitelekkel? - 13+1 kérdés és válasz

Megszületett hétfőn a Kúria várva várt jogegységi határozata, amelynek birtokában most már nincs más hátra, mint hogy egy átfogó intézkedéscsomag révén véglegesen lezáruljon Magyarországon a devizahiteles probléma kezelésének fél évtizede tartó, kínos folyamata. Cikkünkben 13+1 kérdés és válasz formájában foglaljuk össze a Kúria hétfői döntését és a devizahitelek aktuális helyzetét.

1. Érvénytelenek a devizahitel-szerződések?

Nem. A Kúria már a most kiegészített tavaly december 16-ai jogegységi határozatában is kimondta, hogy a szerződési feltételek érvénytelenségének esetleges, egyedi megállapítása során a bíróságoknak a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekedniük, ha kiküszöbölhető az érvénytelenség oka. Az Európai Bíróság idén április 30-án lényegében ugyanezt mondta ki, amikor úgy rendelkezett, hogy a nemzeti bíróságok helyettesíthetik a tisztességtelen szerződési feltételeket a nemzeti jog valamely hézagpótló rendelkezésével. A devizahitel-szerződések teljes érvénytelenségének kimondása nemcsak a bankoknak, hanem általában az ügyfeleknek sem lett volna érdekük, hiszen egy összegben kellett volna (kamattal növelten) visszafizetniük a teljes szerződéses összeget.

2. Mi az, ami érvénytelen belőlük, és mi az, ami nem?

Három fő kérdést vizsgált a Kúria. A.) Az árfolyamkockázatok fogyasztóra hárításáról lényegében azt mondta ki, hogy ennek tisztességtelensége, vagyis érvénytelensége főszabály szerint nem vizsgálható. B.) Az egyoldalú szerződésmódosításokat (döntően egyoldalú kamatemeléseket) lehetővé tevő szerződési feltételekről azt mondta ki, hogy bizonyos körülmények fennállása esetén tisztességtelenek, vagyis érvénytelenek. C.) Az árfolyamrésről, vagyis a különnemű (vételi és eladási) árfolyamok használatáról pedig egyértelműen kimondta, hogy tisztességtelen, vagyis érvénytelen. Ha úgy tetszik, három tényezőből másfélről mondta ki a Kúria, hogy tisztességtelen, vagyis érvénytelen. Ezeket kell valamilyen tisztességes rendelkezéssel pótolniuk a bíróságoknak.

3. Mit mondtak ki az árfolyamváltozásokról?

Az, hogy az ügyfél viseli az árfolyamkockázatot korlátozás nélkül (a forinthitelnél kedvezőbb kamatmérték ellenében), a Kúria szerint a főszolgáltatás körébe tartozik. Márpedig ha így van, ennek tisztességtelensége egy EU-s irányelv értelmében főszabály szerint nem vizsgálható. Van azonban egy fontos kivétel: amikor egy általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó számára a szerződés tartalma nem volt világos, nem volt érthető. A szerződés részlegesen vagy teljesen érvénytelen, ha az ügyfél alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy őt csak korlátozott mértékben terheli. Ez egy nyilvánvalóan devizaalapú szerződésről valószínűleg nehezen bizonyítható, ezért tömeges előfordulásától nem kell tartaniuk a bankoknak. Nem úgy, mint az alábbi két téma kapcsán.

4. Mit mondtak ki az egyoldalú szerződésmódosításokról?

A Kúria Polgári Kollégiuma 2012-ben már kiadott egy véleményt, és felsorolta azokat az elveket, amelyek fennállása esetén szerinte tisztességes az egyoldalú szerződésmódosítás. A devizahitelek esetében ez jellemzően a banki kamatemeléseket jelenti. Akkor tisztességesek ezek, ha az ügyfél számára világosan és érthetően meghatározza az egyoldalú szerződésmódosításra lehetőséget adó szerződéses oklista, hogy a benne felsorolt körülmények (pl. banki forrásköltségek) milyen változásai milyen módon és milyen mértékben hatnak ki az ügyfél fizetési kötelezettségeire. Ellenőrizhetőnek kell lennie továbbá, hogy az arányosság, a ténylegesség és a szimmetrikusság feltételeinek megfeleltek a szerződésmódosítások. Utóbbi például azt jelenti, hogy az oklistában szereplő feltételek (pl. banki forrásköltségek) csökkenése esetén a kamatszintnek is csökkennie kell, és nemcsak emelkedhetnek a kamatok. Mivel a bankok gyakran a forrásköltségekre és/vagy a megemelkedett kockázati költségeikre hivatkoztak a kamatemelések során, ezek mértéke azonban jellemzően nem volt transzparens, valószínűleg a hitelszerződések jó részénél tisztességtelen módon történtek egyoldalú szerződésmódosítások. A bíróságok joga eldönteni, a tisztességtelen szerződésmódosításra lehetőséget adó pontokat mivel pótolják.

5. Mit mondtak ki az árfolyamrésről?

Azt, hogy egyértelműen tisztességtelen, ugyanis nem áll mögötte az ügyfél számára közvetlenül nyújtott szolgáltatás, így indokolatlan költséget jelent. Emellett gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható. A devizahitelek folyósításánál használt vételi és a törlesztésénél használt eladási árfolyamok helyett a Kúria az MNB hivatalos napi devizaárfolyamát tenné a szerződés részévé, amíg előíró jellegű törvényi rendelkezés nem lép a helyébe.

6. Hogy lehet kijavítani az érvénytelen pontokat?

Ahogy fent említtettük, az Európai Bíróság és a Kúria is arra bátorítja a bíróságokat, hogy ha tisztességtelen szerződéses feltételeket találnak, azokat a magyar jogban szereplő valamelyik rendelkezéssel pótolják. Mivel az árfolyamváltozások ügyfélre hárítása jórészt valószínűleg nem lesz tisztességtelenné nyilvánítva, az árfolyamrés helyébe pedig az MNB-árfolyam lép, az egyoldalú szerződésmódosításoknál lehet igazán nagy a bíróságok mozgási szabadsága. Egészen addig persze, amíg akár visszamenőlegesen is alkalmazható jogszabály nem születik arról, miként kell újraszámolni a devizahitelek kamatszintjét.

7. Mely devizahitelekre vonatkozik a Kúria döntése?

Fogyasztói szerződésekről van szó, tekintet nélkül arra, hogy ingatlan vagy más fedezet tartozik-e a hitelhez vagy sem. Tehát nemcsak a korábbi devizahiteles csomagok kedvezményezettjeire, vagyis a jelzáloghitelekre (legyenek lakáscélúak vagy szabad felhasználásúak) érvényes a Kúria jogegységi határozata, hanem a devizaalapú fedezetlen vagy gépjármű-fedezetű fogyasztási hitelekre (személyi kölcsönök, autóhitelek, hitelkártyák, stb.) is. A lízingszerződésekre és a vállalkozások által felvett hitelekre viszont nem. Ami pedig a jogegységi döntés hatályát illeti: nem jogszabályról van szó, rendelkezései tehát csupán a peres ügyekben irányadóak, a jogalkalmazás egységességét szolgálják. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem szolgálhatnak jó alapul a későbbi jogszabályokhoz is (lásd alább).

8. Mi lesz a már végtörlesztett hitelekkel?

A jogegységi határozat nem vonatkozik automatikusan a már lezárt ügyletekre sem, csak azokra, amelyekkel a bíróságok jelenleg is foglalkoznak, vagy a jövőben fognak. Amennyiben ezek közé került már végtörlesztett hitel ügye is, a Kúria határozatai ezekre is vonatkozhatnak. Az igényérvényesítésre rendelkezésre álló elévülési idő azonban 5 év (a feltételezett jogszerűtlenség miatti követelés keletkezésétől számítva), így az 5 évnél régebbi jogsértés miatt keletkezett összegek elvileg nem perelhetők. Létezik azonban ez alól is kivétel: például, ha egy bíróság úgy találja, hogy eddig akadályozva volt az ügyfél a követelése érvényesítésében. Ezt az egyes bíróságok eltérően ítélhetik meg, és a jogi szakma erőteljesen megosztott az elévülés kérdésében. Várható azonban, hogy egy jogszabály egyértelművé teszi, mi legyen a már lezárt hitelszerződések elszámolásával.

9. Mekkora összeget kaphatnak vissza a devizahitelesek?

A mostani helyzet alapján jogerős bírósági ítélet szükségeltetik ahhoz, hogy a devizahitelek visszakapják a tőlük jogtalanul beszedett vagy jogtalanul visszatartott összeget. Ilyen lehet a hitelszerződés szerinti devizaösszegnél MNB-árfolyamon számítva kisebb folyósítási forintösszeg elmaradt része, (a válság előtt jellemzően a hitelösszeg 0,8%-a), valamint a jogosnál magasabb havi törlesztési összeg (a válság után jellemzően a törlesztési összeg több mint 1%-a.) Visszajárhat emellett a tisztességtelen szerződési feltételekből származó kamatemelések miatti törlesztőrészlet-emelkedés is, hogy azonban pontosan mennyi, azt az egyedi bíróságok jogköre eldönteni. Egészen addig, amíg átfogó jogszabály erről nem születik.

10. Érdemes most perelni a bankokat?

A Kúria döntésével kiszámíthatóbbá vált, miért érdemes, és miért nem érdemes perelni a bankot. Aki tehát biztos a dolgában, most nyugodtabb szívvel perelhet, és ha nem is biztosra megy, azért kisebb a vesztenivalója (különösen az árfolyamrés ügyében). Mégsem lehet azt mondani, hogy a mostani a legjobb időszak a pereskedésre, hiszen mire a per érdemi szakaszba lép, jó eséllyel meglesz a kormány devizahiteles döntése, és a pereskedés okafogyottá válik. Amit ugyanis az egyes bíróságok egyedi ügyekben megtehetnek, azt a kormány jogszabályi úton orvosolhatja - mondta ki az Alkotmánybíróság márciusban, hangsúlyozva: ez nem történhet a másik fél (jelen esetben a bankok) egyoldalú érdeksérelmére.

11. Mi a kormány szerepe?

A közelmúltbeli bírósági ítéletek eredményéhez kapcsolódóan gyakorlatilag a tömeges, jogszabály-alkotással történő igazságszolgáltatás. Míg a "hivatásos" igazságszolgáltatás egyedi, illetve konkrét ügyekben, a kormány, illetve a parlament egy jogszabállyal a devizahitelek teljes tömege számára szolgáltathat igazságot, helyreállítva azon devizahitelek tisztességességét is, amelyek felvevői nem fordultak bírósághoz. Rogán Antal szerint az őszi parlamenti ülés kezdetéig elkészül az a törvényjavaslat, amelynek alapelve: minden visszajár a devizahiteleseknek, amelyet a bankok a Kúria jogegységi határozata értelmében tisztességtelenül vettek el. Elég nehéz azonban elképzelni, hogy a korábban egyedi esetekben alkalmazott tisztességtelen eljárást mindenkire kiterjedő, egységes jogszabályalkotással visszamenőlegesen lehetne orvosolni.

12. Mi lesz a devizahiteles csomagban?

A "tömeges igazságszolgáltatás" mint igény valószínűleg nem az egyetlen mozgatórugója lesz a kormány döntésének. Tavaly ősszel öt elvárást fogalmaztak meg kormánypárti politikusok a devizahiteles megoldással kapcsolatban, ezek ma is érvényesnek tűnnek (legalábbis senki sem vonta vissza őket): A. 3-5 éven belül ki kell vezetni a devizahiteleket, B. A törlesztőrészleteknek 15-20%-kal kell csökkenniük, C. Hosszú távon is kiszámíthatóvá kell válnia a törlesztésnek, D. A devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a forintban hitelt felvevők, E. Nem inoghat meg ettől a bankrendszer stabilitása. Újabban úgy hírlik, felmelegítették kormánypárti politikusok a devizahitelek egyszeri forintosításának ötletét. Amennyiben ez lesz a megoldás, nagy kérdés, miként terjed ki a múltbeli jogtalanságok orvoslására, illetve milyen mértékű terhet ró az MNB devizatartalékára, valamint a bankszektorra.

13. Mekkora veszteség éri a bankszektort?

Sokféle becslés elkészíthető, mi ezek közül kettőt tettünk meg: 96 milliárd forintos visszamenőleges veszteség érné a bankszektort, ha az összes (folyósítási és törlesztési) árfolyamrés visszajárna az ügyfeleknek, és 312 milliárd forintos, ha az eddigi összes kamatemelés miatti törlesztőrészlet-emelkedés visszajárna nekik. A visszamenőleges kártérítésnek és a tisztességesség helyreállításának azonban számtalan egyéb formája létezhet, és sok múlik az elévülési idők alkalmazásán is. Valószínűleg őszre, a devizahiteles csomag elkészítésének az időpontjára okosabbak leszünk.

+1 Mi a Portfolio véleménye erről az egészről?

A Kúria döntését nem tisztünk megkérdőjelezni, még ha egyes megállapításai (pl. az árfolyamrés mögötti szolgáltatásról) vitathatók is. Ha már a devizahiteles múlt ennyire félresikeredett, érdemes inkább a jövővel foglalkozni: a magyar pénzügyi rendszernek, a devizahiteleseknek és a kormánynak is érdeke a devizahiteles problémahalmaz és a vele kapcsolatos káros (erkölcsi kockázatokat növelő) kommunikáció minél előbbi lezárása. A múltbeli jogszerűtlenségeket nyilvánvalóan orvosolni kell, a jelentős (legalább 90 napon túli) késedelemben lévő ügyfelek helyzete pedig sürgős segítségért kiált - utóbbiról sajnálatos módon kevés szó esik mostanság. A devizahiteles csomagot úgy kell összeállítani, hogy a jövőbeni hitelezést, a bankrendszer stabilitását és a bankok növekedéshez való hozzájárulását ne veszélyeztesse, sőt inkább erősítse. Ennek érdekében széleskörű tehermegosztáson, konszenzuson és a felelősségi körök figyelembevételén alapuló, mielőbbi megoldás kell.
 

A www.portfolio.hu írása

Pécs

Viszlát a sitten, Döbrögi

„Viszlát a sitten, Döbrögi” felirat fogadja egy hétig Orbánt a várnál

Az ellenzéki jelöltek, akik a Mindenki Pécsért Egyesület színeiben indulnak, leadták a szükséges számú aláírást, Péterffy Attila csapata, tehát teljes. De hol a Fidesz?

A jobbikosok visszavitték a törvénytelenül kihelyezett terézvárosi fideszes plakátokat a Lendvay utcába

Budapesten, Terézvárosban a Fidesz négy nappal a hivatalos kampány kezdete előtt, törvénytelenül kihelyezte plakátjait. A Jobbik ma helyreállította a városképet.

Gábor Európa egyik legkeményebb üzleti környezetében szerzett cégvezetői tudást, melyet szülővárosa, Pécs szolgálatába szeretne állítani.

Fogarasi Gábor már most is olyan képviselőként dolgozik, akinek hivatásában az egyik legfontosabb érték a nyilvánosság és a város tevékenységeinek átláthatóvá tétele, hiszen ebben a tekintetben is nyugodtan kijelenthetjük, hogy városunk soha nem látott mélységekben van.

Devizahitelesek

Május óta több mint 2400 kilakoltatás történt Magyarországon

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar honlapján közölt adatok szerint csak július óta 919 kilakoltatás történt, míg a moratórium májusi lejártát követően összesen 2274 esetben jártak el a hatóságok.

Közben a fideszesek megszavazták több tízezer magyar család kilakoltatását

Most megvolt hozzá a bátorságuk. A beadvány egyik legfontosabb követelése az volt, hogy a végrehajtási eljárások 2019. december 31-ig felfüggesztésre kerüljenek, ezzel elegendő időt biztosítva az Országgyűlésnek arra, hogy a szükséges adósmentő, és hitelválság-kezelő jogszabályokat megalkossa.

Belföld

Bizonyára jól emlékeznek még a 2017-18-as plakátháborúra. Szinte nem lehetett találni az országban olyan jobbikos óriásplakátot, amit ne firkáltak volna össze, hogy hogy nem, Záhonytól Nagykanizsáig - gyakorlatilag ugyanazzal a szöveggel. Nem is sokáig maradt titokban a dolog, kiderült, hogy központi utasítás alapján rongálják az ellenzéki párt kampányanyagait.

A jobbikos feljelentések nyomán végül a rendőrségnek is állást kellett foglalnia. Így derült ki, hogy a kampányanyagok összefirkálása belefér a véleménynyilvánítás szabadságába.

A Jobbik a hétvégén tartotta évadnyitóját, ahol Sneider Tamás elnök a személyét és családját ért támadásokra, rágalmakra reagálva elmondta, hogy a legerősebb ellenzéki párt nem fog meghátrálni.

Ahogy arról beszámoltunk, egy összellenzéki sajtótájékoztató keretében politikusok arra kérték a MÁV-ot, hogy ne alkalmazza a rabszolgatörvényként elhíresült túlóraszabályozást.

Tizenegy éves negatív rekordot döntött a végzettség híján az iskolakaput maguk mögött hagyó fiatalok aránya Magyarországon.

A diákok jól beolvastak a helyettes államtitkárnak.

Életmód

Mintegy száz program várja a közönséget június 23-án a Múzeumok éjszakája kiemelt országos helyszínén, Pécsett - hangzott el a rendezvényt beharangozó keddi sajtótájékoztatón a baranyai megyeszékhelyen.

Tizenkét produkcióval - köztük gengszterkomédiával, operettel, illetve a L'art pour l'art Társulat estjével - várja a nagyközönséget június 21. és augusztus 4. között a Pécsi Nyári Színház a baranyai megyeszékhelyen.

Sport

Tiborcz István barátjának és üzlettársának, Paár Attilának West Hungária Bau Kft.-je és a már több stadionberuházást is elnyerő Pharos 95 Sportpályaépítő Kft. építheti fel a Budapest Honvéd új stadionját potom 11,8 milliárd forintért – jelent meg a hirdetmény az uniós közbeszerzési értesítő mai számában.

Bejelentette visszavonulását Gera Zoltán, 97-szeres válogatott labdarúgó. A Ferencváros 39 éves támadója csütörtök este Facebook-oldalán hozta nyilvánosságra döntését. A magyar nemzeti csapatban 97 fellépésén 26-szor volt eredményes.

pecsitukor.hu - Pécs új hírportálja

Kövessen minket a Facebook-on is!

Küldjön nekünk hírt!: ugyelet@pecsitukor.hu

 

 

 

 

Kedves Olvasóink!

Az Alkotmánybíróság döntése szerint az internetes oldalak akkor is felelősek a kommentjeikben elkövetett jogsértésekért, ha azokról nem is tudnak.
Az internetes oldalon közzétett kommentek tartalmáért az oldal akkor is felel, ha üzemeltetőinek nem volt tudomása a jogsértő tartalomról,
vagy a sértett kívánságára azonnal el is távolította, illetve moderálta azokat.

A Pécsitükör szerkesztősége ezt a döntést az alapvető emberi jognak számító szabad véleménynyilvánítás súlyos korlátozásának tartja.

Olvasóinknak a továbbiakban a Pécsitükör Facebook oldalán van lehetőségük a hozzászólásra.