Kúria: Semmis az árfolyamrés
Semmis az árfolyamrés – ezt mondta ki a Kúria. A taláros testület határozata egyelőre csak a Kásler házaspár és az OTP közötti szerződésre érvényes. A jogászok azt várják, hogy a Kúria a két hét múlva várható jogegységi határozatában is ezt mondja majd ki.
Bár hazánkban nincs precedensjog, mégis irányt mutathat a Kúria árfolyamréssel kapcsolatos döntése a Kásler kontra OTP ügyben. Kásler Árpád azért fogta perbe a bankot, mert szerinte tisztességtelen volt az a gyakorlat, hogy a nem létező devizamozgás után is átváltási költségeket számolt fel. Két fokon már volt döntés, most a Kúria elé került az ügy.
Léhmann György, ügyvéd:
- A tisztességtelenségét állapította meg. A tisztességtelenség abban jelenik meg, hogy nincs objektív feltétele az ilyen kikötésnek, az ilyen árfolyamkülönbségnek, hiszen nem volt teljesítés ezzel kapcsolatban átváltási tevékenység a bank részéről. És a nem létező tevékenységért ellenszolgáltatást nem lehet kikötni, vagy általában nem szokás.
Az Európai Bíróság ugyanakkor javasolta, hogy ha érvénytelenítésre kerül sor, akkor a nemzeti törvényalkotásnak megfelelően pótolja a kapaszkodókat a szerződés további értelmezéséhez a hazai döntéshozás. Ezért a Kúria a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamán számoltatná Káslerék ügyében a törlesztőrészleteket. A készülő jogegységi döntéssel kapcsolatban Léhmann György szerint az lenne a megoldás, ha az irányadó deviza alapkamatához kötnék a kezelési költségeket és a kamatokat.
Léhmann György, ügyvéd:
- Ez azt jelenti, hogy a törlesztőrészlet abban a pillanatban felére fog csökkenni, azt jelenti, hogy az eddig befizetett törlesztőrészlet mondjuk 2007-es felvétel esetén legalább 1/3-ában túlfizetést jelentenek. Ez egy csodálatos lehetőség.
A Kásler-ügy ugyanakkor a devizahitelesen 2-4%-nak hozhat részmegoldást, a teljes orvoslást a június 16-i jogegységi döntéstől várják a szakemberek.
Léhmann György, ügyvéd:
- Az egyoldalú szerződésmódosítások érvénytelensége esetén fenn kell tartani a nemzeti jog szerint a szerződést és minden erővel azon kell lenni, hogy semmis szerződés ne legyen, hiszen az azonnali teljes törlesztést illetve fizetést jelent az adós számára. Ennek a megfejtésén, ezen kel hogy gondolkodjon a Kúria. Ez egy nagyszerű téma lesz.
Léhmann György szerint a jogalkalmazók feladata az lesz, hogy megakadályozzák a bankok által elrontott szerződések tömeges semmissé nyilvánítását, hiszen az beláthatatlan gazdasági károkhoz vezet a lakossági oldalon. Ugyanakkor azt sem szabad hagyni, hogy emiatt, az érvelés miatt kárt szenvedjenek az adósok. Ezért pontról-pontra kell vitatni a szerződéseket, mert csak így védhetőek az adósok érdekei.
