Várjuk minden nap Pécs legújabb hírportálján! Rovatainkban megtalálja a város, az ország, és a nagyvilág híreit!

Devizahitel - Kúria és az árfolyamrés: a jogrendszer állatorvosi lova

Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület nyilatkozata

A Kúria 2014. június 3. napján tájékoztatót adott ki, a Kásler Árpád és neje által indított perben (Gfv.VII.30.160/2014.) hozott elvi határozatról. Magát az elvi határozatot a Kúria eddig nem tette közzé, ezért a szakmai nyilvánosság egyelőre nem ismeri azokat az indokokat, amelyek alapján a Kúria a tájékoztatóban megfogalmazott következtetésekre jutott.

A Kúria elvi döntése az ún. “árfolyamrés” jogi megítélését egészíti ki újabb részletekkel. Az “árfolyamrés” esete a magyar jogrendszer állatorvosi lova.

Az “árfolyamrés” jogi megítélése körüli évek óta tartó zavaros huzavona jól mutatja, hogy a magyar jogi kultúra alkalmatlan arra, hogy elősegítse a gazdaság fejlődését, a demokrácia megszilárdulását és Magyarország felzárkózást a világ fejlett nemzeteihez.

1. Az árfolyamrés

Az deviza eladási és deviza vételi árfolyamok közötti “árfolyamrés” 2005 óta foglalkoztatja az állami szerveket.

2005-2010 között az Állami Szervezetek Pénzügyi Felügyelete és a Nemzeti Bank vizsgálta az árfolyamrés alkalmazását. 2005-től egy Kormányrendelet szabályozta az árfolyamrés alkalmazásának feltételeit. 2010-ben pedig a parlament alkotott törvényt az árfolyamrés alkalmazásának részleges korlátozásáról.

2011-2012-ben több Pénzügyi Békéltető Testületi határozat valamint több bírósági ítélet vizsgálta az árfolyamrést a deviza alapú hitelszerződésekben. Majd – a Kúria felkérésére – a Legfőbb Ügyész is bekapcsolódott az árfolyamrést vizsgáló szervek népes táborába.

Végül 2013-ban a Kúria is leírta először a saját álláspontját az árfolyamrésről.

Az árfolyamréssel kapcsolatos dokumentumokat ezen a weboldalon összegyűjtöttük:  

A dokumentumokból kiderül, hogy árfolyamrés megítélése az évek során folyamatosan változott. Eddig azonban egyetlen szerv sem mondta ki, hogy az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen lett volna.

A magyar jogi kultúra elmaradottságát, jól mutatja, hogy több száz magas rangú állami hivatalnok tíz éven keresztül képtelen volt egységes álláspontot kialakítani egy egyszerű közgazdasági jelenség jogi megítéléséről.

Vajon mikor tűnik fel a Nemzeti Bank jelenlegi vezetőinek, hogy nem új hitelszabályozásra van szükség, hanem meg kellene tanulni a meglévő szabályok betartását kikényszeríteni? (Matolcsyék saját magunktól is megvédenek bennünket, hvg.hu 2014.06.05.)

2. A kúria korábbi döntése

A Kúria tavaly júliusban kimondta, hogy az árfolyamrés költség. Ez akkoriban egy forradalmian új felismerésnek számított, mert a Kúria döntéséig a magyar bank- és jogi elit szerint az “árfolyamrés”, mint jelenség nem létezett (Másolta-e az OTP a felülvizsgálati kérelmét? 2013. 03. 06.).

A Kúria 2013. július 4. napján ennek a költségnek az alkalmazását jogszerűnek tartotta. A Kúria ezért a szerződést ezzel a költségelemmel kiegészítette.
A Kúria a jogerős közbenső ítéletet azzal tartja fenn hatályában, hogy a felek között 2006. november 14-én létrejött kölcsönszerződést érvényessé nyilvánítja akként, hogy a szerződés részét képező devizavételi és –eladási árfolyam közötti eltérés, mint költség 1% (deviza-középárfolyamtól +/-0,5%).

(Gfv.VII.30.078/2013/14, A Kúria ítélete a fogyasztók jogfosztása)

A Kúria akkor egy szóval sem említette, hogy fenntartásai lennének az árfolyamrés alkalmazásával. Továbbá a Kúria egy szóval sem említette, hogy az árfolyamrést szabályozó szerződési feltétel esetleg nem lenne világos és érthető.

3. A Kúria korábbi jogegységi határozata

A Kúria 2013 decemberében jogegységi döntést hozott, amiben részletesen kifejtette álláspontját arról, milyen elvárásokat támaszt a szerződés megszövegezésével kapcsolatban:

Nem értékelhető azonban tévedésként az, ha az adós arra hivatkozik, hogy nem olvasta el a szerződést, illetve a tájékoztatást vagy átolvasta ugyan, de annak egyes rendelkezéseit nem értette meg. Egy kölcsönvevőtől minimálisan elvárható ugyanis, hogy a szerződést alaposan áttanulmányozza és szükség esetén az egyes általa nem érthető rendelkezésekről tájékoztatást kérjen. Ennek elmulasztása a Ptk. 4. § (4) bekezdése alapján a kölcsönvevő terhére esik.
(6/2013 PJE, A Kúria jogegységi döntése káoszt fog okozni.)

A Kúria akkori álláspontja szerint, tehát, ha egy szerződési feltétel nem világos és nem érthető, akkor az a feltétel nem tisztességtelen, hanem a fogyasztónak arra rá kell kérdeznie.

4. A Kúria mostani felismerései

   1. Az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen.
   2. Az árfolyamrés szerződési szabályozása nem világos és nem érthető.
   3. A szerződések kiegészítése az árfolyamrés értékével jogtalan.
   4. A szerződésekben középárfolyamot kell alkalmazni.
      4.1. Az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen. Az a megállapítás, miszerint az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen lenne ellentétes a nemzetközi gyakorlattal, valamint a korábbi Ptk. 209. § (6) bekezdésével. Ptk. 209. § (6) Nem minősülhet tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg. (Ptk. 1959/4 tv.) Az árfolyamrés alkalmazását a korábbi THM-Rendelet (41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet) valamint a 2010. évi XCVI. törvény szabályozta. A bankok többsége az árfolyamrést a THM-Rendeletnek megfelelően határozzák meg (Az OTP Bank vagy a K&H Bank devizahitelesei menekülnek-e meg a bankok szorításából? 2012.09.27). Az árfolyamrés alkalmazása tehát már csak azért sem lehet tisztességtelen, mert az árfolyamrés alkalmazását törvény szabályozta. Pénzügyileg képzetlen fogyasztók, és fogyasztóvédelmi szervezetek körében elterjedt hiedelem, miszerint a “mintha” pénzváltás nem lenne tisztességes. Azzal, hogy a Kúria most magáévá tette ezt a hiedelmet, súlyosan károsítja a külföldi befektetők bizalmát a magyar jogrendszer iránt. A Kúria bíráinak kötelességük lett volna betartani a Ptk. 209. § (6) bekezdését, és kötelességük lett volna világosan és közérthetően elmagyarázni a pénzügyileg képzetlen fogyasztónak azt, hogy miért nem stimmel a fogyasztók álláspontja. A jogi kultúra elmaradottságát mutatja, hogy a Kúria bírái a könnyebb utat választották, és inkább elkezdték ők is a hülyeséget hajtogatni, a helyett, hogy meggyőző érvekkel lefegyverezték volna a fogyasztókat.
     4.2 Az árfolyamrés szerződési szabályozása nem világos és nem érthető.
Az árfolyamrés szerződési szabályozásának megfogalmazását illetően furcsa, hogy ez a megállapítás a Kúriának korábban nem jutott az eszébe. Azt megítélni, hogy egy szerződési feltétel világos-e és érthető-e, elvileg egyszerű. El kell olvasni a feltételt és fel kell tenni magunknak a kérdést, hogy megértettük-e azt.
A Kúria bírái 2013 júliusában elolvasták az árfolyamrést szabályozó feltételt, és akkor nem tűnt fel nekik az, hogy az esetleg nem lenne érthető és világos. Ezt igazolja az, hogy a Kúria tavaly júliusi ítéletében nem említi, hogy a kérdéses feltétel megszövegezése érthetetlen lenne.
Dr. Wellmann György tájékoztatása szerint a Kúria bíráinak az Európai Bíróság döntése után tűnt fel az, hogy a feltétel nem világos és nem érthető. Számunkra furcsa az, hogy egy 2006-ban leírt szerződési feltétel egyszer csak értelmetlenné válik. Dr. Wellmann György magyarázkodása egyáltalán nem hihető. A valóság valószínűleg az, hogy Dr. Wellmann Györgynek és a Kúria bíráinak nincs bátorságuk beismerni, hogy a szerződési feltételek megfogalmazását illető megállapításuk a 6/2013. sz. PJE-ben vállalhatatlan Európában. A magyar jogi kultúra elmaradottságát jól mutatja, ahogyan a Kúria a bizonyítványát magyarázza.
      4.3. A szerződések kiegészítése az árfolyamrés értékével jogtalan.
A Kúriának tavaly júliusban még nem tűt fel az, hogy jogtalan lenne a szerződések kiegészítése az árfolyamrés értékével. Tavaly júliusban a Kúria ugyanis pont azt csinálta: kiegészített egy szerződést az árfolyamrés értékével (l. fent).
Egy jogállamban a jogrendszerbe vetett bizalom arra épül, hogy az igazságszolgáltatás döntései mindenki(!) számára világosak és érthetőek. Egy jogállamban megengedhetetlen az, hogy a legfelsőbb bírói szerv kevesebb, mint egy éven belül, két, egymásnak homlokegyenest ellentmondó döntést hozzon!
     4.4. A szerződésekben középárfolyamot kell alkalmazni.
A Kúria döntés szerint a hitelek elszámolása során a bankoknak, a saját maguk által meghatározott átváltási árfolyamok helyett az MNB középárfolyamát kell alkalmazniuk. Ez a döntés a devizahiteleseknek odadobott gumicsont. Ez a kijelentés sok devizahitelest boldoggá tesz, mert a fogyasztók többsége nem érti a pénzügyi összefüggéseket.  A valóságban ez a megállapítás arra jó, hogy felmentse a bankokat attól, hogy valódi felelősséget vállaljanak az árfolyamrés eltitkolásáért és manipulálásáért.

   5. Újabb semmisségi ok
A Kúria mostani döntésekor azonban ismét nem gondolta végig a devizahitelekkel kapcsolatos jogi helyzetet. Az árfolyamrés kiiktatása a szerződésekből ugyanis egy újabb semmisségi okot keletkeztet. A korábbi törvényi szabályozás szerint semmis az a fogyasztói hitelszerződés, amelyikben nincsen feltüntetve a teljes hiteldíj mutató értéke (THM) (korábbi Hpt. 213. § (1) bek. ).
Az árfolyamrés értéke befolyásolja a THM értékét. Emiatt kötelezte a THM-Rendelet 2005-től a bankokat arra, hogy a THM számításakor vegyék figyelembe az eltérő átváltási árfolyamokat. Ha tehát a Kúria kiiktatja az árfolyamrést, akkor azzal egy csapásra kihúzza a talajt a bankok THM számításai alól. Azok a bankok, amelyek betartották a THM-Rendeletet azoknak a szerződéseiben most egy hibás THM szerepel.
A Kúria ítélkezési gyakorlata jól mutatja, hogy Magyarországon teljesen felesleges betartani a törvényeket, mert a Kúria a törvénykövető magatartást is egy pillanat alatt törvénytelenné tudja tenni. Egy jogállam nem így működik.
Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a Kúria ezt a helyzetet ki fogja magyarázni. A gond csak az, hogy a THM feltüntetését európai jog szabályozza. A Kúria ezért nem döntheti el önkényesen azt, hogy a hibásan kiszámított THM is megfelel-e a törvényi elvárásoknak.
   6. Összegzés
A Kúria árfolyamréssel és a devizahitelekkel kapcsolatos eddigi kinyilatkoztatásai zavaros képet mutatnak arról, hogy mit gondolhatnak a Kúria bírái a bankok tevékenységéről. A Kúria mostani döntése nyilvánvalóan ellentétes a Kúria korábbi döntésével és jogegységi határozatával. Továbbá a Kúria mostani döntése egy újabb semmisségi okot hozott létre a szerződésekben.
Ha figyelembe vesszük, hogy a devizahiteleket szabályozó jogszabályi környezet 2009-óta változatlan, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a Kúria bíráinak egy teljesen stabil jogi környezetben nem sikerül kiigazodniuk. A Kúria ítélkezési gyakorlatát és magyarázkodását figyelve nem meglepő, hogy Magyarországról elvándorolnak azok, akik egy kiszámítható és biztonságos környezetben szeretnének élni (Az ország gerince megy el, 2014.05.05)
Magyarországról ugyanis a jogbiztonság hiánya miatt vándorolnak el a fiatalok; és Magyarországon a jogbiztonság hiánya teszi lehetővé, hogy a mindenkori hatalmi elit szétlopja az országot.
 

Vélemények:

Falus Zsolt
Bankcsapda Egyesület

A devizabefektetések kiemelkedő jövedelemhez juttatták azokat, akik a forint gyengülésére számítottak, számíthattak. A legnagyobb devizabefektetők között, Falus Zsolt Ferenc elnök szerint a Magyar Nemzeti Bankot és a Magyar Államot tarthatjuk nyilván. Kifejezetten kedves devizának számított a befektetők között a japán jen és a svájci frank, mely devizákban véletlenül a hazai devizahitelesek eladósítása történt. Az Egyesület gratulál az orgazda módjára szerzett árfolyamnyereségéhez.

Grell Antal
B.É.CS

Ott kezdődik a probléma, hogy sokakkal, rendesen elbeszélünk egymás mellet.
Ha valóban érdekelne bárkit is az, amit számtalanszor megfogalmaztunk, akkor csak annyit kellene tennie, hogy megnézi a magyar jegybank mérlegadatait, amíg nem titkosították, 2012-ben, és azonnal látná, hogy a forint erősödése veszteséget, míg a forint gyengülése nyereséget termel. Majd miután ezt megemésztette, akkor elolvasná az Európai Központi Bank programjainak egy részét, mely a devizapiacokról és az Európai Unióhoz csatlakozott tagállamok jegybankjaira kötelezővé tett vállalásaikról szól.

Egyből megértenék sokan, hogyan lett 50milliárdból, 1340milliárd. 20milliárd euró befektetésével a forint elleni manipulációra!(MNB)
A kérdésre, hogy ki mozgatja, mozgatta a devizapiacot, adott devizákkal szemben (itt az adott szónak óriási súlya van) a válasz: az európai jegybankkartell,, az Európai Központi Bank programja alapján. A Hazai pénzintézetek végrehajtották a Magyar Állam 2008-ban kért pénzügyi stabilitás programjában foglaltakat. A Magyar Nemzeti Bank pedig az EKB programját.

A "királyi TV" honnan a bánatból szedi elő az aljasabbnál, aljasabb elemzőit? Azt találta mondani az egyik "marharépa", hogy a "devizahitel"jó lecke volt a magyar lakosságnak, hiszen tudatosabbá vált a hitelfelvétel.

Akkor az ilyen és ehhez hasonló megmondó embereknek, különös tekintettel az M1.-kormányzati propaganda tv-nek, felhívom a figyelmét, arra az egyszerű tényre, hogy a most agyonsztárolt parlamenti képviselőiket, miért nem merik lehülyézni nyilvánosan, akik vég-törlesztettek?

Miért nem meritek az önkormányzati képviselőket és polgármestereket lehülyézni, hogy eladósították az összes helyhatóságot, "devizakötvény-kibocsátással"?

Miért nem meritek lehülyézni Polt Péter Legfőbb Ügyészt, a Kúria, az Alkotmánybírák egyes tagjait, hiszen vég törlesztettek?

 

Pécs

Viszlát a sitten, Döbrögi

„Viszlát a sitten, Döbrögi” felirat fogadja egy hétig Orbánt a várnál

Az ellenzéki jelöltek, akik a Mindenki Pécsért Egyesület színeiben indulnak, leadták a szükséges számú aláírást, Péterffy Attila csapata, tehát teljes. De hol a Fidesz?

A jobbikosok visszavitték a törvénytelenül kihelyezett terézvárosi fideszes plakátokat a Lendvay utcába

Budapesten, Terézvárosban a Fidesz négy nappal a hivatalos kampány kezdete előtt, törvénytelenül kihelyezte plakátjait. A Jobbik ma helyreállította a városképet.

Gábor Európa egyik legkeményebb üzleti környezetében szerzett cégvezetői tudást, melyet szülővárosa, Pécs szolgálatába szeretne állítani.

Fogarasi Gábor már most is olyan képviselőként dolgozik, akinek hivatásában az egyik legfontosabb érték a nyilvánosság és a város tevékenységeinek átláthatóvá tétele, hiszen ebben a tekintetben is nyugodtan kijelenthetjük, hogy városunk soha nem látott mélységekben van.

Devizahitelesek

Május óta több mint 2400 kilakoltatás történt Magyarországon

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar honlapján közölt adatok szerint csak július óta 919 kilakoltatás történt, míg a moratórium májusi lejártát követően összesen 2274 esetben jártak el a hatóságok.

Közben a fideszesek megszavazták több tízezer magyar család kilakoltatását

Most megvolt hozzá a bátorságuk. A beadvány egyik legfontosabb követelése az volt, hogy a végrehajtási eljárások 2019. december 31-ig felfüggesztésre kerüljenek, ezzel elegendő időt biztosítva az Országgyűlésnek arra, hogy a szükséges adósmentő, és hitelválság-kezelő jogszabályokat megalkossa.

Belföld

Bizonyára jól emlékeznek még a 2017-18-as plakátháborúra. Szinte nem lehetett találni az országban olyan jobbikos óriásplakátot, amit ne firkáltak volna össze, hogy hogy nem, Záhonytól Nagykanizsáig - gyakorlatilag ugyanazzal a szöveggel. Nem is sokáig maradt titokban a dolog, kiderült, hogy központi utasítás alapján rongálják az ellenzéki párt kampányanyagait.

A jobbikos feljelentések nyomán végül a rendőrségnek is állást kellett foglalnia. Így derült ki, hogy a kampányanyagok összefirkálása belefér a véleménynyilvánítás szabadságába.

A Jobbik a hétvégén tartotta évadnyitóját, ahol Sneider Tamás elnök a személyét és családját ért támadásokra, rágalmakra reagálva elmondta, hogy a legerősebb ellenzéki párt nem fog meghátrálni.

Ahogy arról beszámoltunk, egy összellenzéki sajtótájékoztató keretében politikusok arra kérték a MÁV-ot, hogy ne alkalmazza a rabszolgatörvényként elhíresült túlóraszabályozást.

Tizenegy éves negatív rekordot döntött a végzettség híján az iskolakaput maguk mögött hagyó fiatalok aránya Magyarországon.

A diákok jól beolvastak a helyettes államtitkárnak.

Életmód

Mintegy száz program várja a közönséget június 23-án a Múzeumok éjszakája kiemelt országos helyszínén, Pécsett - hangzott el a rendezvényt beharangozó keddi sajtótájékoztatón a baranyai megyeszékhelyen.

Tizenkét produkcióval - köztük gengszterkomédiával, operettel, illetve a L'art pour l'art Társulat estjével - várja a nagyközönséget június 21. és augusztus 4. között a Pécsi Nyári Színház a baranyai megyeszékhelyen.

Sport

Tiborcz István barátjának és üzlettársának, Paár Attilának West Hungária Bau Kft.-je és a már több stadionberuházást is elnyerő Pharos 95 Sportpályaépítő Kft. építheti fel a Budapest Honvéd új stadionját potom 11,8 milliárd forintért – jelent meg a hirdetmény az uniós közbeszerzési értesítő mai számában.

Bejelentette visszavonulását Gera Zoltán, 97-szeres válogatott labdarúgó. A Ferencváros 39 éves támadója csütörtök este Facebook-oldalán hozta nyilvánosságra döntését. A magyar nemzeti csapatban 97 fellépésén 26-szor volt eredményes.

pecsitukor.hu - Pécs új hírportálja

Kövessen minket a Facebook-on is!

Küldjön nekünk hírt!: ugyelet@pecsitukor.hu

 

 

 

 

Kedves Olvasóink!

Az Alkotmánybíróság döntése szerint az internetes oldalak akkor is felelősek a kommentjeikben elkövetett jogsértésekért, ha azokról nem is tudnak.
Az internetes oldalon közzétett kommentek tartalmáért az oldal akkor is felel, ha üzemeltetőinek nem volt tudomása a jogsértő tartalomról,
vagy a sértett kívánságára azonnal el is távolította, illetve moderálta azokat.

A Pécsitükör szerkesztősége ezt a döntést az alapvető emberi jognak számító szabad véleménynyilvánítás súlyos korlátozásának tartja.

Olvasóinknak a továbbiakban a Pécsitükör Facebook oldalán van lehetőségük a hozzászólásra.